Változás és attól való félelem

Miért félünk a változástól – és mit nyerhetünk, ha szembenézünk vele?

Fejlődsz vagy hanyatlasz. Stagnálni nem tudsz.

Emlékszem, egy hozzám közelálló személy azt mondta: "Hajnikám, járt utat járatlanért fel ne adj. Biztosat a bizonytalanért meg pláne ne..."

Nem gondolom, hogy a "biztos szar" elvén kellene élnünk, csupán azért, mert az legalább jó meleg. De mégis: mennyi emberrel találkozunk, akik pontosan ezt csinálják – napról napra, évről évre?

Ahonnan minden kezdődik – a változás az életünk alapja

Hogy megértsük a változástól való félelmünket, menjünk vissza egészen a kezdetekre.

1
Születés: A baba hónapokig békésen lubickol a magzatvízben – anyával, aki mindent érez. Egyszer csak ki kell onnan jönni. Megküzd, vagy külső segítségre szorul, de akárhogy is: trauma és hatalmas változás ez az életében.
2
Óvoda (kb. 3 év): Ismét változás, amelyben a szülőknek hatalmas szerepük van abban, hogyan kezeli a gyermek. Már itt megfigyelhető: képes-e elfogadni a változást, alkalmazkodik – vagy nehezebb út vár rá.
3
Iskola: Jobb esetben 8 osztály egy iskolában, de sokszor több. Változások sorozata éri a gyereket. Amit átél, elraktározódik az agyában – és bár felnőttként úgy tűnik, elfelejtette, a minták megmaradnak.
4
Felnőttkor: Felnőttként sem kevesebb változás éri az embert. Aki erre képtelen, a körülötte lévők számára úgy tűnhet, hogy a múltnak abban a részében maradt, ahol biztonságos számára.

Családi minták • Generációk • Önismeret

Amit otthon láttunk, abból tanulhattunk meg félni a változástól?

Gondolkodtál már azon, hogy miért van az, hogy az egyik ember szinte örül az új lehetőségeknek, a másik pedig már attól is szorongani kezd, ha valami megváltozik körülötte?

Persze, nem vagyunk egyformák. Van, aki könnyebben alkalmazkodik, másnak több időre van szüksége ahhoz, hogy biztonságban érezze magát egy új helyzetben. De nemcsak a személyiségünk számít. Az is hatással lehet ránk, amit gyerekként otthon láttunk.

Gondolj csak bele! Milyen volt nálatok, amikor valami megváltozott?

Ha a szüleid elveszítették a munkájukat, új helyre kellett költözniük, vagy nehéz döntés elé kerültek, hogyan reagáltak? Megpróbálták megkeresni a megoldást, vagy inkább a legbiztonságosabbnak tűnő lehetőséghez ragaszkodtak? Beszéltek a félelmeikről, vagy úgy tettek, mintha minden rendben lenne?

Ezekből a helyzetekből sokat tanulhattunk. Nem feltétlenül úgy, hogy valaki leültetett bennünket, és elmagyarázta, mit kell tennünk. Egyszerűen figyeltük, hogyan élnek azok, akikhez gyerekként a leginkább igazodtunk.

Ha azt láttuk, hogy a biztonság mindennél fontosabb, a kockázatot kerülni kell, és még egy rossz helyzetet is jobb elviselni, mint bizonytalanra cserélni, felnőttként mi is hajlamosak lehetünk hasonlóan gondolkodni.

De az is előfordulhat, hogy éppen az ellenkezőjét választjuk. Aki gyerekként sok kiszámíthatatlanságot élt át, felnőttként mindenáron stabilitásra törekedhet, de akár arra is, hogy soha többé ne függjön senkitől, és mindig a saját útját járja.

Nem minden családi minta öröklődik tovább ugyanúgy.

Két testvér ugyanabban a családban is egészen másképpen reagálhat a változásra. Más tapasztalatokat szerezhetnek, másképpen élhetik meg ugyanazokat az eseményeket, és felnőttként más körülmények között hozhatnak döntéseket.

Ráadásul nemcsak a szüleinktől tanulunk. Hatással vannak ránk a saját kudarcaink, sikereink, kapcsolataink, az anyagi lehetőségeink és azok az emberek is, akikkel életünk során találkozunk.

Éppen ezért nem az a kérdés, hogy hibáztathatjuk-e a szüleinket azért, ahogyan ma a változáshoz viszonyulunk. Hanem az, hogy felismerjük-e, mit hoztunk magunkkal, és van-e közöttük olyan, amin szeretnénk változtatni.

Lehet, hogy a szüleid számára a biztos munkahely jelentette a nyugalmat, te viszont ma már más lehetőségeket is szeretnél megvizsgálni. Lehet, hogy otthon azt tanultad meg, hogy a problémákról nem beszélünk, te pedig most próbálod megtanulni, hogyan kérj segítséget. És az is lehet, hogy vannak olyan értékek, amelyeket éppen azért szeretnél továbbvinni, mert láttad, mennyi erőt adtak a családodnak.

Nem kell mindent elutasítanod, amit otthonról hoztál. De nem is kell automatikusan továbbvinned mindent.

A múltad magyarázatot adhat bizonyos reakcióidra, de nem kell minden döntésedet meghatároznia.

Talán ez az egyik legfontosabb lépés a változás felé: először megérteni, miért ragaszkodunk ahhoz, amit ismerünk, majd eldönteni, hogy az valóban szolgál-e bennünket a jelenlegi életünkben.

Hogyan mutatkozik meg a változástól való félelem?

A szorongás és a félelem az ismeretlentől sok formát ölthet. Mai korunk legelterjedtebb félelmei épp ezek: az életét megváltoztató döntéstől, az ismeretlentől való félelem. Íme néhány jel, amelyet felismerhetünk:

Szoba átrendezése sem esik jól
Új ételek kipróbálásától idegenkedés
Mindig ugyanazon az útvonalon megy
Nehézséget okoz a költözés gondolata
Új ruha vásárlása is stresszel
Munkahely váltástól való félelem
Életmódváltásra gondolni sem mer
Napirend túlzott betartása, lazításra képtelenség
Felnőttkorban tanulni? "Nem nekem való"
Orvoshoz fordulástól is vonakodik

Minden ami a komfortzónán kívül esik – hiába lenne jobb az élete a másik oldalon – az ismeretlen. Előfordulhat, hogy az ilyen emberekből lesznek a pánikbetegek. Szorongásgátlóval nem sokra mész, ha nem tárja fel magában – vagy segítséggel – az okát.

Két reakció – melyikre ismersz magadban?

Alapvetően kétféleképpen reagálunk a változásra:

1. Ledermedés, lefagyás, beletörődés – "Á, mindegy, jó az úgy ahogy van..."

2. Düh és lázadás – harcol ellene, de közben mégis ott marad, ahol volt

Mindkét reakció mögött ugyanaz húzódik: a félelem attól, hogy mi lesz, ha rosszul döntünk. Mit fognak szólni mások? De gondold végig: nincs jó vagy rossz döntés. Az élet visszaigazol, és ha mégis kiderül, hogy rosszul döntöttünk – le kell vonni a következtetést. Előre vitt, vagy hátráltatott?

"Le akarok fogyni..." – de tenni érte azt nem.

"Jó lenne már életmódot váltani..." – de holnaptól.

"Műtétre kellene időpontot kérnem..." – majd ha lesz időm.

"Jó lenne már egy társ az életembe..." – de tenni érte azt nem.

Nem fáj még eléggé? Vagy csak fél?

Mit nyerhetsz, ha szembenézel a változással?

01

Felfedezheted önmagad

Kiderülhet, mennyire kreatív, kitartas, hatékony és bátor tudsz lenni, amikor az élet próbák elé állít.

02

Önbizalom épül

Az önmagunkba vetett hit elengedhetetlen. Az új életkörülmények megteremtésével járó feladatok megoldása pozitívabb énkép kialakulásához vezet.

03

Az életbe vetett hited erősödik

Ha sikeresen kijutunk a bizonytalanság sötét erdejéből, azok a tapasztalatok egy életen át elkísérnek. Megtanuljuk, hogy csupán egy átmeneti időszakról van szó.

04

Alkalmazkodóképesség

Amikor új körülmények között találjuk magunkat, az alkalmazkodóképességünk fejlődik – amelyet ezentúl rengeteg helyzetben tudunk kamatoztatni.

Fontos tudatosítani: a változásról sok esetben csak utólag állapítható meg, milyen előnyökkel vagy hátrányokkal járt. Azt a fordulatot, amit negatívnak hittünk, utólag teljesen más színben láthatjuk: kifejezetten örülünk, hogy megtörtént.

Csak a külsőt változtatni nem elég

Sokan beleesnek abba a hibába, hogy csak a külső körülményeket módosítják az életükben, de ettől még nem biztos, hogy igazi változás alakul ki – szükség van a belső átalakulásra is.

Ha valaki rosszul érzi magát a munkahelyén, felmond, de a következő állásánál is ugyanazok a gondok jelentkeznek, fel kell tennie a kérdést: mitől nem érzi jól magát? A változásnál elsősorban belső biztonságot kell megteremteni, amely feloldja a változatlansághoz való ragaszkodást.

Erre jók lehetnek a különféle jóga- és meditációs gyakorlatok, zenehallgatás, énidő, vagy az önismereti tréningek.

Összefoglalva

A változás az, ami biztos. Fejlődsz vagy hanyatlasz, de stagnálni nem tudsz. Ne ugorj fejest bármibe csak azért, mert a változás jó dolog. Ha belül tudod, hogy az a helyzet hasznodra fog válni, akkor merj belevágyni.

Vannak ajtók, amik nem maradnak örökké nyitva. Az elszalasztott lehetőség soha nem tér vissza.

Az élet túl rövid ahhoz, hogy a biztos szar melegében melegedj, miközben valami jobb vár rád a komfortzónán túl.
– Everwood c. film ihletésére

Készen állsz a változásra?

Három online kurzusom – Önállóság és kitartás, Túllépés a határaidon és Védd magad határaid erejével – mindössze 2 hét alatt elvégezhető. Segítenek az önbizalom növelésében, a határok felállításában és abban, hogy kitörj a komfortzónádból.

Megnézem a kurzusokat →

Ingyenes segítség az első lépéshez

Nem tudod, hol kezdd? Iratkozz fel és kapsz egy ingyenes e-bookot, amellyel elkezdheted a belső változást – biztonságos keretek között, a saját tempódban.

Kérem az ingyenes e-bookot →

Csodás napot!
Üdv, Hajni

Hírlevél feliratkozás

Minden héten egy lépés
önmagad felé

Iratkozz fel, és kezdésnek kapsz egy letölthető PDF-et: „7 mondat, amivel bűntudat nélkül mondhatsz nemet”. Mellé pedig minden héten érkeznek az önismereti gondolatok és inspirációk.


Mit kapsz, ha feliratkozol?

  • 🎁 AZONNALI AJÁNDÉK: A „7 mondat, amivel bűntudat nélkül mondhatsz nemet” című letölthető PDF útmutató
  • ✓ Hetente egy önismereti gondolat vagy gyakorlat, amit azonnal alkalmazni tudsz a mindennapjaidban
  • ✓ Inspiráló kérdések, amelyek segítenek jobban megismerni magadat – és közelebb kerülni ahhoz, amit valójában szeretnél
  • ✓ Elsőként értesülsz az új cikkekről, tesztekről, kurzusokról – és az előfizetőknek szóló különleges ajánlatokról

„A változás nem egyik napról a másikra történik. Hanem azzal az egy döntéssel, amit ma meghozol – hogy végre önmagadra is figyelni kezdesz."

Ingyenes feliratkozás

Kérd az ajándék PDF-et
és kezdd el a változást!

Add meg a neved és az email címedet – az útmutatót máris küldöm a postaládádba.

Az email megadásával feliratkozol a hírlevelemre. Bármikor leiratkozhatsz, egy kattintással.

🌸 Örülök, hogy itt vagy!

Pár percen belül megérkezik a leveled a letölthető PDF-fel.
Addig is olvasgass bátran a blogon!

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Így kommunikálj asszertívan

Amit a tested már régóta próbál jelezni

Napi 1 jó szokás – 21 nap alatt új alapokra helyezheted az életed